A szülői felügyelet kiskorú gyermek szüleit megillető jogok és kötelezettségek összessége.
Nem lehet sem felhagyni vele, sem lemondani róla. A bíróság megszüntetheti a szülői felügyeleti jogot bizonyos esetekben pedig automatikusan megszűnik – ilyen például a nagykorúvá válás, az örökbefogadás vagy a halál.
A Polgári Törvénykönyv a szülői felügyeletet az alábbi jogok és kötelességek összességeként értelmezi:
- a gyermek elnevezése,
- gondozása,
- nevelése,
- tartózkodási helyének meghatározása,
- vagyonának kezelése,
- törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
A jogszabály azt is kimondja, hogy a szülők kötelesek a gyermekkel együttműködve gyakorolni a szülői felügyeletet bevonni őt a kérdésekbe, véleményét figyelembe venni a koránek és érettségének megfelelő súllyal. Fontos azonban, hogy az együttműködési kötelezettség nem jelenti a közös döntési jogot és kötelezettséget – a közös döntések felelőssége is minket, szülőket terhel tehát.
Az együtt élő szülők közösen egyenjógú felekként gyakorolják a szülői felügyeleti jogot. Ez egészen addig a különélő szülőkre is igaz, , amíg erről másként nem állapodnak meg vagy a bíróság máshogyan nem dönt. Tehát önmagában a szülők különválása nem szünteti meg a közös szülői felügyeleti jogot.
Különélő szülők szülői felügyeleti kérdéseit rendezheti megállapodás vagy bírósági döntés.
Amikor a különélő szülők megállapodással rendezik a közös gyermekük szülői felügyeleti kérdéseit, két utat választhatnak: vagy egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, vagy közösen gyakorolják azt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére, gondozására, – ez az ún. váltott gondoskodás, ami egyre elterjedtebb napjainkban. Minden esetben fontos az egyéni körülmények mérlegelése. A közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás például nehezen kivitelezhető a távol élő szülők esetében.
A szülői felügyeleti jogról történt hallgatólagos megállapodásra utal az a helyzet, amikor a gyermek hosszabb ideje egyik szülő háztartásában nevelkedik és a másik szülő ezt elfogadja.
Amennyiben bíróság rendezi a szülői felügyelet kérdéseit, a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll. A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat (a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével) nem gyakorolhatja.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek az alábbiakat nevezzük:
- a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
- szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
- állampolgárságának megváltoztatása és
- iskolájának, életpályájának megválasztása.
Nagyon fontos rendelkezése a jogszabálynak, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet az egyik szülő gyakorolja.
Ha a közös szülői felügyeletet gyakorolva a szülők valamiben mégsem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – akkor arról a gyámhatóság dönt.
Ha a szülők már nem tudnak együttműködni, kérhetik a szülői felügyelet megszüntetését a bíróságtól. Mivel egy különvált párról van szó – az együttműködés itt kizárólag a gyermek érdekében történő kommunikációra való képességet jelenti.
